Azt az első hosszabb túra alkalmával megtapasztaltam, hogy nem túl kényelmes az átalakított ülésen zötykölődni órákon át. Az eredeti ülésszivacs elejét szétette az idő, a mostani egy egyszerű szivacs, ami véknyabb is és sokkal puhább is, mint a gyári, így minden nagyobb zökkenőnél érezni lehet az ülésvasat.

Az év első börzéjén sikerült beszereznem egy eredeti, feliratos Verhovina-ülést. Fekete színű jobb lett volna, de ez a barna sem rossz. Persze látszik rajta, hogy már negyven éves, de ez egyáltalán nem baj. Egy-az-egyben nem lehetett feltenni a Verhovettára - az üléslemez itt át van alakítva: körbe van vágva és egy anyacsavar van ráhegesztve, úgyhogy szétszedtem mindkét ülést és a Verhovetta ülésvasára tettem fel az új szivacsot és huzatot.

Amikor az átalakítás után először mentem a Verhovettával, meglepődtem kissé: a vastagabb és keményebb szivacs miatt kb. öt centivel magasabban ülök, s a kormány most nagyon sportosan lent van. Kicsit vicces ez az üléspozíció egy olyan motornál, ami a 40 km/h-t már csak nagyon visítva tudja.

Itt egy videó, amin látszódik az új ülés. Feltűnik még a képen a VaspaRiga és a félkész Simson Star, amelyekről a másik blogokon írok.